Maria Andegavensis (regina Hungariae)

E Vicipaedia
Salire ad: navigationem, quaerere
Maria Hungariae et Croatiae rex

Maria Andegavensis (nata circa annum 1371, mortua est Aquinco die 17 Maii 1395) Hungariae Croatiaque regina erat. Prima mulier quae Hungariam Croatiamque suo iure regnavit.

Secunda Ludovici I Regis et Elisabethae Bosnicae filia erat. Catharina Mariae soror maior mortua, Maria heres Hungariae, Croatiae et Poloniae coronarum facta est. Hedvigis Andegavensis Mariae soror minor fuit.

Die 11 Septembris 1382, Ludovico mortuo, Maria in Hungariae Croatiaeque thronis succedit sed comites Poloniae unionem cum Hungaria voluerunt finire et Hedvigem elegerunt. Maria mox coronata est. Titulum regis non reginae assumpsit quia totae reginae Hungariae uxores Hungariae regum fuerant. Elisabetha Regina Mater Hungariam gubernabat in nomine Mariae sed popularis non erat.

Anno 1385, Sigismundus Luxemburgicus Mariam in matrimonium duxit sed vir Mariae mox Bohemiam iit. Carolus III Neapoli rex Mariam deposuit et Hungariae Croatiaeque coronarum cepit. Mox necatus est et Maria coronas iterum accipit. Anno 1386, Maria Elisabethaque Croatiam ierunt ubi Ioannes Horvatus Croatiae banus eas cepit. Elisabetha strangulata est sed Sigismundus Mariam liberavit et coronatus est. Post mortem matris cum Sigismundo regnavit. Matrimonium non fuit felix. Maria praegnans cecidit et mox mortua est. Filios non habuit.

Antecessor:
Ludovicus I
Index regum Hungariae Successor:
Carolus II

Bibliographia[recensere | fontem recensere]

Fontes primarii[recensere | fontem recensere]

  • Dlugosius, Ioannes. (1480). Annales seu cronicae incliti Regni Poloniae.

Fontes secundarii[recensere | fontem recensere]

  • Bak, János M. (1997). "Queens as Scapegoats in Medieval Hungary". In Duggan, Anne. Queens and Queenship in Medieval Europe. The Boydell Press. pp. 223–234. ISBN 0-85115-881-1.
  • Bartl, Július; Čičaj, Viliam; Kohútova, Mária; Letz, Róbert; Segeš, Vladimír; Škvarna, Dušan (2002). Slovak History: Chronology & Lexicon. Bolchazy-Carducci Publishers, Slovenské Pedegogické Nakladatel'stvo. ISBN 0-86516-444-4.
  • Csukovits, Enikő (2012). "Mária". In Gujdár, Noémi; Szatmáry, Nóra. Magyar királyok nagykönyve: Uralkodóink, kormányzóink és az erdélyi fejedelmek életének és tetteinek képes története. Reader's Digest. pp. 120–121. ISBN 978-963-289-214-6.
  • Engel, Pál (2001). The Realm of St Stephen: A History of Medieval Hungary, 895–1526. I.B. Tauris Publishers. ISBN 1-86064-061-3.
  • Fine, John V. A (1994). The Late Medieval Balkans: A Critical Survey from the Late Twelfth Century to the Ottoman Conquest. The University of Michigan Press. ISBN 0-472-08260-4.
  • Fügedi, Erik (1986). "Könyörülj, bánom, könyörülj ..." Helikon. ISBN 963-207-662-1.
  • Halecki, Oscar (1991). Jadwiga of Anjou and the Rise of East Central Europe. Polish Institute of Arts and Sciences of America. ISBN 0-88033-206-9.
  • Magaš, Branka (2007). Croatia Through History. SAQI. ISBN 978-0-86356-775-9.
  • Michaud, Claude (2000). "The kingdoms of Central Europe in the fourteenth century". In Jones, Michael. The New Cambridge Medieval History, Volume VI: c. 1300-c. 1415. Cambridge University Press. pp. 735–763. ISBN 0-521-36290-3.
  • Solymosi, László; Körmendi, Adrienne (1981). "A középkori magyar állam virágzása és bukása, 1301–1506. In Solymosi, László. Magyarország történeti kronológiája, I: a kezdetektől 1526-ig. Akadémiai Kiadó. pp. 188–228. ISBN 963-05-2661-1.
  • Süttő, Szilárd (2002). "Mária". In Kristó, Gyula. Magyarország vegyes házi királyai. Szukits Könyvkiadó. pp. 67–76. ISBN 963-9441-58-9.
  • Tuchman, Barbara W. (1978). A Distant Mirror: The Calamitous 14th Century. Ballantine Books. ISBN 0-345-34957-1.
Reges Hungariae
Arms of Hungary.svg
Stephanus I (1000–1038)

Petrus Orseolus (1038–1041) — Samuel Aba (1041–1044) — Petrus Orseolus (iterum) (1044–1046) — Andreas I (1046–1060) — Bela I (1060–1063) — Salomon (1063–1074) — Geza I (1074–1077) — Sanctus Ladislaus I (1077–1095) — Colomanus (1095–1116) — Stephanus II (1116–1131) — Bela II (1131–1141) — Geza II (1141–1162) — Stephanus III (1162–1172) — Ladislaus II (1162–1163) — Stephanus IV (1163–1165) — Bela III (1172–1196) — Emericus (1196–1204) — Ladislaus III (1204–1205) — Andreas II (1205–1235) — Bela IV (1235–1270) — Stephanus V (1270–1272) — Ladislaus IV (1272–1290) — Andreas III (1290–1301) — Venceslaus (1301–1305) — Otto (1305–1307) — Carolus I (1307–1342) — Ludovicus I (1342–1382) — Maria (1382–1395) — Carolus II (1385–1386) — Sigismundus (1395–1437) — Albertus (1437–1439) — Vladislaus I (1439–1444) — Ladislaus V (1444–1457) — Matthias Corvinus (1458–1490) — Vladislaus II (1490–1516) — Ludovicus II (1516–1526) — Ferdinandus I (1526–1564) — Maximilianus (1564–1576) — Rudolphus (1576–1608) — Matthias II (1608–1619) — Ferdinandus  II (1619–1637) — Ferdinandus III (1637–1657) — Ferdinandus IV (1647–1654) — Leopoldus I (1657–1705) — Iosephus I (1705–1711) — Carolus III (1711–1740) — Maria Theresia (1740–1780) — Iosephus II (1780–1790) — Leopoldus II (1790–1792) — Franciscus I (1792–1835) — Ferdinandus V (1835–1848) — Franciscus Iosephus I (1848–1916)

Carolus IV (1916–1918)